A Jupiter holdjai A a kortárs novella nagymesterének tizenharmadik kötete
magyarul. Négy szabadszájú unokanővér, akik egy családi találkozón vaskos
tréfákkal és mulatságos történetekkel szórakoztatják egymást és vendéglátóikat.
Egy baráti látogatás, ahol mindenki elbeszél egymás mellett. Egy középkorú nő,
aki egy szakítás után egy kis szigeten beszélgetésekbe bocsátkozik különféle
férfiakkal. Két bogaras öreg hölgy, akik nyolcvan év ismeretség után különös
barátságot kötnek az idősotthonban. Nők, akik ilyen vagy olyan értelemben úton
vannak, és szenvedélyesen igyekeznek megfogalmazni a saját történetüket.
Lélegző, hús-vér alakok, akiknek szerelmei, szorongásai, csalódásai és ébredései
egyszerre ismerősek és idegenek ezekben a hajszálpontos lélektani
megfigyelésekkel megírt, az emberi viszonyok kínját fanyar humorral bemutató
történetekben. A szüleinkről beszélgettünk, a gyerekkorunkról beszélgettünk,
csak a saját házasságunkról nem beszélgettünk jó darabig. Emlékszem, mennyire
részletesen kitárgyaltuk az apáinkat és az anyáinkat, mennyire rosszallóan
nyilatkoztunk a házasságaikról, az elhibázott ambícióikról és az ambícióktól
való félelmeikről, mennyire könnyen leírtuk őket mint változásra képtelen,
reménytelen eseteket. Hogy lehettünk ennyire önhittek. Alice Munro számos díj és
elismerés birtokosa: elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos
Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a
Man Booker Nemzetközi Díjat, 2013-ban pedig a Svéd Akadémia neki ítélte az
irodalmi Nobel-díjat.