Csillagépítők Egy fiatal díjnyertes tudós érdekfeszítő bepillantást enged az
egyre erősödő versenybe, amely azért folyik, hogy a magfúzió egy bőséges, tiszta
energiaforrás lehessen - ami talán a legcsodálatosabb technikai kihívás,
amellyel az emberiség valaha is szembesült. Ma a világ minden részén működő
tudóscsoportok, technológiai vállalkozók, üzletemberek és kormányok versenyeznek
abban, hogy melyikük lesz az első, amelyik megépíti a mesterséges csillagnak
nevezhető, a fúziós energia előállítására alkalmas egzotikus berendezést. Ezek a
nagy gondolkodók izgalmas fejlődést produkálnak. Az elképzelhetőség határán
mozgó technológiájukkal elérték, hogy laboratóriumi körülmények között már elő
tudtak állítani jóval 100 milló Kelvin fok feletti hőmérsékletet, ami sokkal
melegebb, mint amilyen hőfok a Nap magjában uralkodik. Ha a kísérletek a
jelenlegi ütemben produkálják az eredményeket, akkor a várakozás szerint a
következő évtizedekben az emberiség képes lesz további ezer - sőt akár további
millió - évre elegendő tiszta, karbonlábnyommentes energiát biztosítani. A
működő fúziós reaktorok nem csupán a klímakrízis megoldásában fognak segíteni,
hanem a fejlesztés során megalkotott technikai eszközök más területeken is
alkalmazhatók lennének, a rák elleni harctól kezdve az űrutazások sebességének
felgyorsításáig. A kötet bemutat olyan csillaggépeket, amelyek tízszer annyi
alkatrészt tartalmaznak, mint egy NASA-űrsikló, és olyan építményeket,
amelyeknek alapterülete több mint 400 hektár (azaz kb. 600 focipálya). Ilyen és
további 21. századi csodák megépítéséhez olyan magánszemélyek és közéleti
szereplők nyújtanak segítséget, mint Jeff Bezos, a Goldman Sachs, a Lawrence
Livermore National Laboratory és még sokan mások. Ez egy izgalmas nemzetközi
verseny, amelynek végén mindnyájan nyertesek leszünk.