Beugrás - Magyarország hadba lépése a Szovjetúnió ellen 1941. június 26-án
három, be nem azonosítható felségjelzésű repülőgép bombázta Kassát. A 32 halálos
áldozattal járó támadás másnapján az alig pár hónapja kinevezett miniszterelnök,
Bárdossy László bejelentette a hadiállapotot Magyarország és a Szovjetunió
között. Történhetett volna-e mindez másként? A történészek abban egyetértenek,
hogy Magyarország számára a második világháborúból való teljes kimaradás az
ország geopolitikai helyzete és a konfliktus mértéke miatt nem volt reális
lehetőség. Azonban a Szovjetunió elleni hadba lépés szükségszerűségéről és
elkerülhetetlenségéről már nincs konszenzus. Kényszerpálya vagy a döntéshozók
által kijelölt ösvény? És ha utóbbi, akkor ki, miért és mennyiben és milyen
mértékben felelős ezért a később oly sok szörnyű következménnyel járó döntésért?
Ungváry Krisztián új könyvében részletesen bemutatja a hadba lépés történeti
kontextusát és az azt befolyásoló emberi és politikai tényezőket, emellett
meggyőző forráskutatással támasztja alá, hogy a német diplomácia nemhogy akarta,
de kifejezetten ellenezte 1941 első felében, hogy Magyarország részt vegyen a
háborúban. Arra is rávilágít, hogy a német nyomásgyakorlás ezt követően sem volt
annyira egyértelmű, mint ahogy eddig feltételezték, valamint kísérletet tesz
számos, a témát övező tévhit és torzítás tisztázására is, amelyek a pártállami
időkben és azóta keletkeztek.