Egy megszállás anatómiája Az első világháborút lezáró fegyverszünet a Monarchia
szétesését és a több mint ezer éve fennálló történelmi Magyarország végét
jelentette. A térséget az antant által létrehozott utódállamok hadseregei
foglalták el. Közülük a román csapatok térhódítása bizonyult a legnagyobb
mértékűnek, és az ország román megszállása hozta el a magyar társadalom számára
a háború borzalmait, következményeit. A lövedékek tényleges pusztításai, a
nyilvános kivégzések és a megalázó botozások, valamint a javak elszállítása a
nyomasztó hétköznapok részévé váltak. A dicstelen, traumatikus időszakot azonban
az elmúlt száz év rendszerei félremagyarázták vagy elhallgatták, részleteit
mindmáig homály fedi, mítoszok, legendák, tudatlanság és harag övezi. Vajon
mennyire jelentett súlyos megpróbáltatást a román megszállás a magyar
lakosságnak? Hasonló károkat szenvedtek-e el a lakosok a különböző tájakon? Mi
zajlott Erdélyben, a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közén, Budapesten és a
Dunántúlon? És egyáltalán miért történt Magyarország románok általi megszállása
és volt-e következménye? Perczel Olivér hatalmas forrásanyagot feldolgozva kínál
válaszokat a fenti kérdésekre. Kötetében tájegységenként jelennek meg a
megszállás legfontosabb mozzanatai, a különféle térségekben tapasztalt
hasonlóságok és különbségek, a román-magyar háború hadműveleteinek legfontosabb
eseményei, a mindennapi élet megpróbáltatásai, a rekvirálások fokozatai, az
atrocitások fajtái és az ellenállás formái. PERCZEL OLIVÉR 1976-ban született
Szentesen. Történész, levéltáros. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán végzett
történész szakon, doktori fokozatát az ELTE Történelemtudományi doktori
iskolájában szerezte. Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa, a Clio, majd
az Erőszakkutató Intézet kutatója. Magyarország 1919-1920 közötti román
megszállásával hét éve foglalkozik. Családjával Budapesten él.