Gyulai Pál személyisége és esztétikája A dualizmus korának egyik
legjellegzetesebb iránytűje Gyulai Pál, akinek nemcsak az irodalmi életben volt
nagy hatalma, hanem a politikai arénában is jelentős küzdőfélnek számított.
Gyulai működését és működésének fogadtatását - hogy annyi dühöt, szenvedélyes
felháborodást, neheztelést, sőt gyűlöletet, de ugyanakkor annyi elfogult
szeretetet és rajongást is ki tudott váltani - nem lehet csak politikai és
esztétikai elveiből megmagyarázni, hanem ugyanilyen mértékben figyelembe kell
venni rendkívül jellegzetes, sajátságos egyéniségét is. Emberi egyéniségéről a
kortársak csak végletes jellemzéseket hagytak ránk, ám ő maga zárkózott ember
volt: sem versei, novellái, sem kritikái nem tárják fel előttünk azt az egységes
személyiséget, amely műveiben és egész életműve mögött munkált. A szerző átfogó
munkájában, amely több évtizedes kutatómunkán alapul, azt tűzte célul maga elé,
hogy Gyulai egyéniségének dinamizmusát, életvitelének és élete alakításának
mozgatórugóit a munkássága tükrében mutatja be. Gyulai munkássága nemcsak a múlt
századra, hanem a mi századunkra is mélyrehatóan rányomta bélyegét. Emiatt
fontos tehát, hogy Gyulaival mint iskolateremtővel, alaposan szembenézzünk, és
tanításainak eredendő gyökereit kimutassuk. Személyiségének és politikai
magatartásának, esztétikai elveinek és regényelméletének a vizsgálatával
szeretné megmutatni a szerző Gyulai igazi, emberi arcát, amellyel régóta
tartozunk nemcsak a nagy kritikus emlékének, hanem - és főképpen - a magunk
irodalomtörténeti és eszmei tájékozódásának is. Dr. Beke Albert
irodalomtörténész, kritikus, tanár és nyugalmazott egyetemi docens, a Magyar
Írószövetség rendes tagja, az első Orbán-kormány idején a Környezetvédelmi
Minisztérium főosztályvezetőjeként dolgozott. Hatvan éve alkot, bár a diktatúra
idején egy időre elhallgattatták, ám a rendszerváltás óta zavartalanul
jelenhetnek meg irodalomtörténeti munkái és kritikái. Jelen könyvével együtt
eddig 25 önálló kötete látott napvilágot. 1993-tól 1998-ig a Károli Gáspár
Református Egyetemen tanított, a Bölcsészettudományi Kar alapító tanárai közé
tartozik. A Kar tudományos közleményeinek, a Studia Nova című folyóirat első
négy számának felelős szerkesztője volt. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából,
2014-ben Magyarország Köztársasági Elnöke dr. Beke Albertnek klasszikus
értékeken alapuló, a hazai, rendszerváltás utáni irodalomtörténet-írásnak új
szemléletet adó munkássága elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét
adományozta.