Menedék A szoba és a Hívnak a csillagok című New York Times bestsellerek
szerzőjétől olyan intenzív, mint egy túlnyomás alatt levő kuktafazék Margaret
Atwood Három férfi maga mögött hagyja a világot, útnak indulnak egy kis hajóval
egy sziget felé, amelyet vezetőjük álmában megpillantott. Csak a hitük vezeti
őket. Írország, hetedik század. Artt tudós és pap, aki álmot lát, amely arra
indítja, hogy hagyja maga mögött a bűnös világot. Magával visz két szerzetest -
az ifjú Triant és az idős Cormacet, és a Shannon folyó mentén haladnak, hogy
keressenek egy eldugott helyet, ahol kolostort alapíthatnak. Kiérnek az
Atlanti-óceánra, ahol egy sziklás, meredek partú, kietlen szigetbe ütköznek,
amelyen több tízezer madár él. Isten dicsőségére birtokba veszik. Hogyan
lehetséges a túlélés egy efféle elhagyatott helyen? Menedék. A hetedik századi
Írországban három férfi bont vitorlát, és elhajózik egy madarakkal teli
szigetre, hogy megtalálják Istent. Emma Donoghue könyve olyan intenzív, mint egy
túlnyomás alatt levő kuktafazék. A radikális elszigeteltség tüneményes hatásokat
vált ki a szereplőkből. Mi az isteni kegyelem? Mi a tiszta lélek? Mi az erény?
Nem az, mint eredetileg hitték volna. - Margaret Atwood A Menedék földöntúli,
meditatív légkört teremt, amelyet át tud érezni bárki, aki hajlandó
elgondolkodni azon, milyen áldással és milyen áldozatokkal jár, ha életünket egy
spirituális ügynek szenteljük. (...) Donoghue ravaszul szövi a szálakat, hagyja,
hogy három szereplője belakja saját szerepét. A sziget erőforrásainak ostoba
elpusztítását korunk olvasói is értik, Donoghue azonban nem hajlandó a
szereplőket a jelenkori krízisek szimbólumává degradálni. (...) A hatás
elragadó, néha felkavaró és végső soron döbbenetes. - Washington Post Meglepően
ellenállhatatlan és lebilincselő kaland, (...) a részletes, bensőséges
történetfűzés csodája. (...) Valójában ez a rövid regény a vallási fanatikus
nárcizmusának és az emberi közösségek ennek ellenére fennálló szívósságának
tanmeséje. A három szerzetes a hit és a munka egymásnak ellentmondó vallási
imperatívuszát jelenítik meg a lehető legélénkebben, bár Donoghue nem hagy
kétséget afelől, melyik mellé szeretne állítani bennünket. A Michael-szikla a
maga kopár szépségével szinte egy negyedik szereplő, és ezzel a könyv bekerült
az ökológiai fikció klasszikusai közé. - Historical Novels Society Időszerű
allegória, amelyben három szerzetes próbára teszi hitét egy lakatlan szigeten.
(...) Bár a szöveg tele van vallásos utalásokkal, Donoghue prózája a tárgyi
világ leírásában szárnyal, a narratíva klausztrofób jellege is abban enyhül.
Emellett a magány és a hit tematikái mellett a könyv ökológiai figyelmeztetései
a legegyértelműbbek. - Observer A Menedék egy ír szigeten alapított kora
keresztény kolostor igaz története alapján járja körül a babona, a folklór, a
hit és az alapvető emberi szükségletek sajátos elegyét egy küldetés alatt.
Csakúgy, mint A szoba esetében, Donoghue leírásai itt is olyannyira kitágítják a
kicsi, szűk tereket, hogy végül már univerzális mélységeket foglalnak magukba.
(...) A Menedék elgondolkodtató és gondolatébresztő, megmutatja, milyen szakadék
keletkezhet - különösen nehézségek felmerülése esetén - aközött, amit hitünk
szerint hangoztatunk, és aközött, ahogyan élünk. - Book Page A sziget Donoghue
regényeinek egy közös vonását: a bezártságot jeleníti meg. A szoba erre a
nyilvánvaló példa, de a Hívnak a csillagok is egy apró dublini szülőszobán
játszódik a spanyolnátha idején, A csoda pedig egy házban. (...) Ahogy azt
Greene, Spark és Mauriac is tudta, a katolikus regény tökéletes szűk környezetet
kínál, amelyben meg lehet vizsgálni a szeretet, a hit, a kegyelem és - ez
esetben - a barátság kérdéseit. - Spectator Nagyszerű olvasmány, amelyben
Donoghue gondosan odafigyelt a természetrajzi és történelmi tényekre, miközben
feltárta a hit és az őrület kérdéseit, megvizsgálta, mi szükséges az életben
maradáshoz, és mit jelent embernek lenni. - Brooklyn Rail [...