Ő volt a rejtélyes állat Sokféle hangütés, finom rájátszások, formai megoldások
jellemzik Wirth Imre friss líráját, emblematikus verseket ír újra (például
Adytól a Kocsi-út az éjszakában-t), érzékenyen jelezve az időbeliség
eltörölhetetlen jelenlétét is. Nem idegen a költőtől a veszteségekből fakadó
líraiság, miközben jelen kötetében is imitációk, utalások képeznek távolságot,
így nem is lehet markánsan körülhatárolni a beszélőt. ?Apa-versei? ezt a
megfoghatatlanságot odáig fokozzák, hogy bár szinte intentio recta direkt
beszédnek tűnnek, az abszurd és ironikus, vagy éppen tragikus narráció lebegteti
az értelmezést. Az Ő volt a rejtélyes állat című kötet, azon túl, hogy
élményszerűen ?költői? módon tematizálja az időbe vetettséget, egy nemzedéki
olvasat lehetőségét is magában hordozza. Alkotásai a kételkedés és
tanácstalanság útvesztőiben bolyongás emlékezetes lenyomatai.