Renia naplója - Egy fiatal lány élete a Holocaust árnyékában 1942. július 15-e,
szerda Emlékezz erre a napra. Soha ne feledd. El kell mesélned a következő
nemzedékeknek. Ma nyolc óra óta bezártak minket a gettóba. Most itt lakom.
Elszigeteltek a világtól, és a világot tőlem. Egy fiatal lány, Renia arról
ábrándozik, hogy majd költő lesz. De zsidó, Lengyelországban él és most 1939-et
írnak. Amikor Oroszország és Németország betörnek a hazájába, Renia világa
összeomlik. Az anyjától elszakadva, sietve kell menekülnie Przemyslből az
éjszakai bombázások elől. Látja, hogy vész nyomuk más zsidó családoknak, végül
tanúja lesz a gettó létrehozásának. De a háború borzalmain túl számtalan
szépségben is része van, amikor kezd íróként rátalálni a saját hangjára, és
életében először lesz szerelmes. Ő és Zygmunt, a fiú, akibe beleszeret, pár
órával azelőtt váltják az első csókot, mielőtt a nácik elérik a szülővárosát. És
Zygmunté az utolsó, szívfájdító bejegyzés is Renia naplójában. Renia naplóját,
amire hetven év után most bukkantak rá ismét, máris a holokauszt irodalom
klasszikusaként emlegetik. Az Anna Frankra emlékeztető tiszta hang és tehetség
révén különleges tanúságtételt tartunk a kezünkben a háború szörnyűségeiről és a
legsötétebb órákban is létező életről.