A Székelyek - Történeti és néprajzi tanulmány Erdély, geográfiai értelemben
véve, délkeleti Magyarország, természeti alakulata szerint a Kárpátok
hegyrendszeréhez tartozó magas hegylánctól övezett medence. Egész középső része
dombvidék, amelynek átlagos magassága a tenger színe felett 400-500 méter. ? A
Keleti Kárpátok hatalmas párkányhegység gyanánt északtól, Máramaros havasaitól
kezdődően délkeleti irányban az Erdély délkeleti szögletében emelkedő Csilyános
hegytömbig húzódnak, ahol majdnem derékszög alatt törnek meg és mint déli
párkányhegység folytatódnak keletről nyugat felé, egészen az aldunai Vaskapuig,
bástyafal gyanánt választva el Erdélyt a román királyságtól. Nyugaton a magyar
Alföld felé a medencét szegélyező hegyek sora nem olyan határozott
választóvonal, mint a keleti és déli határhegység. A hegypárkányzat itt sokkal
szaggatottabb és alacsonyabb. A Duna vízrendszeréhez tartozó számos folyó
völgyén át járhatóbb is. A Nyugat felé folytonosan lankásodó hegyvidék majdnem
észrevétlenül megy át a magyar Alföldnek a Tisza-folyótól keletre fekvő
síkságába.