Achilleusz beéri a teknőst Az Akhilleusz beéri a teknőst a Kossuth-díjas költő
naplófolyamának hatodik kötete. Címe feltehetően arra céloz, hogy benne a szerző
beér a jelenbe, tehát e naplórészben már a legjelenebb jelen eseményeinek is
tanúi lehetünk. Az olvasónak úgy tűnhet, hogy a napló természetes töredezettsége
ellenére is (minden bejegyzés, kommentár más-más eseményhez fűződik!),
valamiféle egységbe szerkesztett művet, leginkább talán emlékiratot, vagy még
inkább naplóvá stilizált önéletrajzi regényt olvas. Olyan naplóvá stilizált
önéletrajzi regény látszik itt tehát lezárulni, amely a napló mint narratíva
keretén belül a prózaműfajok (jegyzet, esszé, filozófiai traktátus, olvasónapló,
elbeszélés stb.) legváltozatosabb sorával él, s a tárgyi közlendőn túl így
formai-szellemi izgalmakban is bővelkedik.