Egymás tükörképei vagyunk Márai Sándor: 1953. január 13. Reggel, ébredés után,
élesen és különösen láttam Lolát, amint jön és megy, beszél ? végtelen
ismerősen, s mégis idegenül. Néha így látom magam is, amint benyitok egy régi
szobába, mozgok, egy asztal felé hajlok, tíz vagy húsz évvel fiatalabban. Márai
Ilona (Lola): 1953. január 28. Fantasztikus közös ritmusa az életünknek, a
mindig egyszerre arra gondolás, amit a másik gondol. Az Ő naplójában olvasom:
?látom magam mozogni tíz-húsz évvel fiatalabban?. Napokkal ezelőtt, talán mikor
ezt írta, folyton magam előtt láttam őt fiatalon mozogni, jönni felém.
Csodálatos ez a gondolatátvitel, az antenna, ami mindent megérez a másikról.?
Nagy érzelmi amplitúdókat megélő emberek voltak mindketten. Naplóikat olvasva
olyan élénken láttam már őket, mintha filmet néznék, és ezt, az én belső
filmemet akartam megmutatni az előadás-sorozatban a közönségnek is. Szeretném,
hogy a nézők ? és most az olvasók is ? láthassák Lolát és Sándort együtt?
Számomra nagy élmény, hogy ezen a ?tükörnapló? - párbeszéden keresztül
megmutathatom a közös életüket? Takáts Andrea Az itt olvasható szövegkönyvből
készült Lola naplója című felolvasószínházi-sorozat Takáts Andrea és Hegedűs D.
Géza előadásában 2023 februárja óta látható a KuglerArt Szalonban.