Európa után 2016-ban Ivan Krasztev bolgár filozófus papírra vetette kételyeit
Európa jövőjével kapcsolatosan. A migrációs válságot és az arra adott,
megosztásról tanúskodó uniós válaszokat, az ennek következtében felerősödő
szélsőséges mozgalmakat, az akkor még csak körvonalazódó brexitet, majd pedig
Donald Trump megválasztását és általában véve a populizmus felerősödését látva
Krasztev az EU minden eddiginél súlyosabb válságára következtetett, s arra, hogy
a nyomasztó dilemmák kettészakítják az uniót, s szembeállítják egymással annak
nyugati és keleti felét. Legjellemzőbb példája erre a keletről nyugatra
irányuló, egyoldalú népességvándorlás, melynek fényében sajátos értelmezést kap
az EU keleti felének európai jövőképe. Ugyanakkor Krasztev könyve a szerző
minden - történelem által igazolt - balsejtelme ellenére sem pesszimista, hiszen
a különféle tévutakat bejárt Európának nincs más lehetősége, mint az az út,
amelyet az alapító atyák megterveztek 1957-ben.