1099. július 14. Jeruzsálem a keresztesek támadására készült, amikor egy görög
férfi, akit Koptnak hívtak, összegyűjtötte a város lakóit egy térre. A tömegben
keresztények, muszlimok és zsidók lesték a Kopt szavait, melyektől azt várták,
hogy felkészíthetik őket az elkerülhetetlen harcra. De a Kopt, az idős bölcs nem
a harcról beszélt, hanem a mindennapok nehézségeiben rejtőző tudásra irányította
figyelmüket. Míg az ellenség a falak alatt gyülekezett, az emberek a valódi
ellenségről, a veszteségről és a magányról kérdezték. A Kopt pedig megosztotta
velük tudását a harcról, a változásról, a bölcsességről, a félelemről, a
szépségről, a szerelemről és a hűségről. Szavaiból egy évezreddel később is
ugyanolyan tisztán árad a tudás és a bölcsesség.