Gerstenbrein István írása Mária utas zarándoklatáról. 22 nap, 865 km, 9 megye,
egy zarándokút és az úton történt események könyv alakban. Mindössze 100
példányban készült. ?A megérkezést követően sokat gondoltam az Útra, és gondolok
mind a mai napig. Vajon milyen lehet egy tél Székelybőn? Jedd határában
ugróiskolát játszanak még a gyerekek? Mi változhatott, és mi fog változni
esetleg a jövőben? Egyik kérdést a másik követi, de van, amiről feltétlenül
beszélni kell! A Mária-út keresztülszeli Közép-Európát, és áthalad a
Kárpát-medencén. Érint gazdagabb, kevésbé gazdag és rendkívül szegény
területeket egyaránt. Ez utóbbin az egyéni sorsok már tömegekbe rendeződnek, és
néma kiáltásukat senki se hallja meg. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy úgy
indultunk neki az Útnak, hogy könyvet írok róla. Könyvet nem lehet csak úgy
írni, ez nem elhatározás kérdése. Az viszont, hogy az egységesnek mondott
Európában millióknak kell úgy élnie, hogy étel sincs az asztalon és a házon
tető, már számomra is olyan motivációt jelentett, hogy gondolataimat papírra
vessem. Az országokon belüli és országok közötti igen komoly morális és anyagi
különbséget persze nem lehet egyik napról a másikra elsöpörni, de tenni kell
ellene. Elsősorban az emberek, mi magunk lehetünk képesek rá, mert a Mária út
hídjain mindannyian elférünk, és elfér egy kis segítség is mindenki részéről,
mindenkinek a maga módján, ha akarjuk. Gondoljunk a szükségre! Mi a szükség? Mit
jelent nekünk? Fogalmazzuk meg magunkban, és ennek megfelelően keressük meg azt
a hidat, mely összeköt minket Európában.?