Kérdés: csillapítja-e az elviselhetetlen fejfájást a gyilkolás, s mi köze
mindehhez a Bloody Marynek? Válasz: A vér és a paradicsomlé színe. Amikor
valakit örökös, kínzó fejfájás gyötör, s a marokszámra lenyelt
fájdalomcsillapító már ideig-óráig sem hat, előbb-utóbb ölnie kell ... Szűnik a
fájdalom, enyhül a gyötrelem, miután brutális kegyetlenséggel vérfürdőt rendez.
A helyszín egy bérelt lakás, áttetsző, csillogó műanyag fóliával bélelve. A
?fájdalomcsillapítás? után olyan a szoba, akár egy kiürült koktélospohár,
amelynek alján vértócsaként gyűl össze a Bloody Mary maradéka, a falára pedig a
sűrű ital maradványának vérvörös sávjai tapadnak. Csakhogy ez a pohár szobányi,
s nem lehet betenni a mosogatóba ... Egy-két órával később mégis minden fényesen
csillog-villog, mintha mi sem történt volna. Ki lehet a titkos segítőtárs, és
vajon miért támogat egy pszichopata gyilkost? A kemény, de sebezhető chicagói
nyomozóra, Jacqueline ?Jack? Danielsre vár a feladat, hogy a titokzatos,
megszállott és különösen brutális sorozatgyilkost és furcsa cinkosát leleplezze.
?Jack? kiváló nyomozó, zaklatott magánélete ellenére is maximális erőbedobással
hajszolja a pszichopata ?gyilkológépet?. Amikor a Cook Megyei Hullaházban a
kelleténél több testrészt találnak, Jack abban reménykedik, hogy csak
elszámoltak valamit. Tévedett, s ami még szörnyűbb, a számfölötti végtagokon az
Ő bilincse díszeleg ... Valakinek tervei vannak vele. Ördögi tervek, amelyekben
szerepet kap minden és mindenki, ami és aki csak fontos az életében. A
letehetetlenül izgalmas Hajszában a feszültség az első mondattól az utolsóig
fokozódik, de szerencsére a humor sem hiányzik belőle. A könyv olyan szemléletes
és pergő, mintha egy krimit néznénk a tévében. Szinte a tarkónkon érezzük a
gyilkos forró leheletét.