Kedves Olvasó! Az ,,élő? vizek városáról és a környékbeli településekről készült
kis képeskönyv Önnek készült. Önt is várjuk a Gerecse és Vértes hegységeket
elválasztó Tatai-árok menti csodálatos szépségű településekre, vizeink, erdőink,
mezőink és a szépen művelt földjeink, kertjeink tájaira. Tata majd? ezer
esztendeje lakott település, 1221-ben már oklevél említi nevét, amely latinul
Dotisnak hivatott, jelezve, hogy itt a teremtő adományáról van szó. A magyar
történelemben játszott izgalmas szerepe is feltétlenül említésre méltó, hiszen
királyok jártak és időnként hosszabban éltek is itt. Volt köztük, aki
békeszerződést írt alá az Esterházy-kastély toronyszobájában, s városunk jó 500
éve helyet adott a magyar országgyűlésnek is, de nagy katonai hadgyakorlatot is
játszott itt király és császár. A környéket bejárva gazdagodunk élményben:
Kocson készült kocsival utazott nagy királyunk, a Bajon épített hatalmas pince
őrizte a nemzet Rákóczi-hordóját, a Tardoson bányászott ,,márvány? sok műremek
része lett. A török után elnéptelenedett Vértestolna befogadta a német
telepeseket, Naszályon az öreg malom várja látogatóit, Csokonai Lilláját őrzi
Dunaalmás, a borvidéki névadó Neszmély lett, Szomód közelében épült a tatai
laktanya lőtere és Dunaszentmiklós ugyan kicsi település, de csodálatos szépségű
környezetet talált magának. Fényes Elek, Magyarország XIX. századi leírója így
írt tatai élményeiről: ,,Kedves haza ez népének, mert áldott s kellemes, s a nép
hite szerint is, a legszebb a megyében.? Ha Ön is erre jár, megtapasztalhatja!
Szeretettel várja Tata és környéke! Michl József polgármester, a Tatai kistérség
elnöke, országgyűlési képviselő