A holokauszt egész nemzetünk tragédiája, közös fájdalom. Közel félmillió zsidó
honfi társunk sorsa lett a rettenetes halál. Olyan embereket veszítettünk el,
mint Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Szerb Antal és Richter Gedeon. Az üldözötteken
akkoriban nagyon kevesen segítettek. Ez az eseménysor - a nácik és a
haláltáborok felszámolásáért szinte semmit sem tevő Szövetséges hadvezetés
elsődleges felelősségén túl - magyar nemzetünknek is szégyene és sebe. Dobos
Marianne könyve személyes emlékek sorozatát tárja elénk. Az emlékek arcot adnak
a fájdalomnak, személyessé teszik azt, de arcot adnak a segítésnek, az
együttérzésnek is. Vegyük kézbe úgy ezt a könyvet, mintha hallgatnánk annak a
rettenetes időnek a tanúit, megszorítanánk azon kevesek kezét, akik emberek
maradtak az embertelenségben.