A 17. századi francia tudós által leírt megtévesztően egyszerűen hangzó tétel
azt állítja, hogy míg olyan (pozitív) egész számok vannak, amelyek négyzete
felbontható két másik egész szám négyzetének összegére, pl. az 5 négyzete
egyenlő 4 a négyzeten plusz 3 a négyzeten (25=16+9), addig ugyanez soha nem
teljesül sem köbökre, sem magasabb hatványokra. Századokkal Fermat után 1955-ben
két japán matematikus nehezen érthető, szinte fantasztikus feltevést alkotott a
matematika két független ágának lehetséges összefüggéséről. Az ő munkájuk tette
lehetővé, hogy a princetoni kutató, Andrew Wiles negyven évvel később
összeillessze a bizonyításhoz szükséges összes darabot. A nagy Fermat-tétel a
tudományos siker mögött álló emberekről, a történelemről és kultúrákról szól.