- A Marco Polo előtt Kínában járt utazó szenzációs naplója - A 49 éves itáliai
zsidó kereskedő, Jacob 1270. április 16-án indult el árukkal megrakodott hajóin,
hogy felfedezze Kína mesés kincseit és természetesen azért, hogy kereskedjen
velük. 1273. május 5-én érkezett vissza Anconába. Útjáról feljegyzéseket
készített. Naplójában olasz, latin és héber nyelven számolt be finom
részletességgel a kor jól szervezett kereskedelmi hálózatáról, a
bizományosi-ügynöki kapcsolatokról, a raktárházak szerepéről, az adás-vétel
fogásairól. A kézirat nagyobbik része Kína talán leghatalmasabb városa, Zaitun,
A Fény Városa mindennapi életét mutatja be lenyűgöző elmélyültséggel és kifejező
erővel. Az élet nagyobb és apróbb kérdései: születés és halál, házasság és
gyermeknevelés, étkezés és szórakozás, öltözködés és gyógyítás, szerelem és
szeretkezés szokásai tárulnak a szemünk elé. Jacob kivívott tekintélyével
idegenként is bekerült a várost vezető elit társasági köreibe, így első kézből
számolhatott be arról, hogy a hatalom és kormányzás, a tatár háborús
fenyegetettség, a szegénység és gazdagság kérdései hogyan osztották meg a város
vezetését és a közvéleményt. Jacobot műveltsége és mély hitbéli meggyőződése
állandó vitára és érvei ütköztetésére sarkallta a helybéli politika és
kulturális élet szereplőivel, így naplója nem csupán a korabeli útleírás, hanem
a hitvitázó írások képviselője is. Jacob D'Ancona feljegyzéseit David Selbourne
angol tudós tette közzé. A szenzációs lelet azonnal a figyelem középpontjába
került, hiszen Jacob úti beszámolója korban megelőzi Marco Polo útinaplóját, ?A
Csodák Könyvé?-t. És azért is, mert Jacob munkája leírásaiban kifinomultabb, s
ráadásul feltárja a selyemkészítés, a könyvnyomtatás rejtelmeit, a teakészítés
titkolt részleteit, amelyekről Marco Polo nem írt, azzal érvelve, hogy azok
?államtitkok?. Selbourne páratlan felfedezése óriási vitát is kavart, amely
napról napra csak dagad, és legalább annyian megkérdőjelezik a kézirat
hitelességét, mint annak idején Marco Poloét. Angliától Olaszországon át Kínáig
újabb és újabb kiadások jelzik, hogy tudósok és kíváncsi olvasók veszik egyaránt
kézbe Jacob naplóját megtudni, hogy írása a korai útleírások legjobbika vagy
pedig szenzációs hamisítvány. Bármelyik is, A Fény Városa Szaffkó Péter avatott
magyar fordításában az utóbbi évek legnagyobb könyvélménye lehet.