A Székelyföldről és a csángók lakta vidékekről származnak e gyönyörű rajzokkal
illusztrált könyv meséi. Tündér Ilonáról, az igazságos Mátyás királyról,
kényeskedő királykisasszonyokról, az égig érő fa tetején elterülő különös
birodalomról szólnak, de hősei eljutnak a föld alatti világba, sőt, az
Óperenciás-tenger partjára is. És közben csak eszükre, ügyességükre
számíthatnak, igaz - emberségük jutalmául -, olykor hálás segítők is melléjük
állnak. A vidám tündér- és állatmesék kedvelt hőse a gazdáját okos tanácsokkal
ellátó táltos ló és a ravasz rókakoma is, no meg a sárkány, akit a bátor
legénynek mindig sikerül legyőznie. A fordulatos, váratlan eseményekben gazdag
történetek arra tanítják a mesék kis hallgatóit, hogy a félelmét legyőző,
jószívű ember mindig diadalmaskodik a gonosz fölött. A székely-magyar
népmeséknek több mint a fele tündérmese, vagyis csodás elemekkel átszőtt
történet. Kisebb csoportot alkotnak a tréfás és az állatmesék, a falucsúfolók
pedig egy-egy közösség gyengeségeit veszik célba. Ismertek azután legenda- és
mondamesék is, amelyek valamely keresztény tanításon alapulnak, illetve a magyar
történelem egy-egy kiemelkedő alakja köré fonnak történetet (pl. könyvünkben
Mátyás király négy mesének is a szereplője). Célunk az volt, hogy mindegyik
mesetípusból bemutassuk legalább a legjellegzetesebbeket. (Részlet Karádi Ilona
utószavából)