A gyermekek képességei nem egyenletesen fejlődnek. Közel egyharmad részük az
iskolába lépés pillanatában az átlagosnál lényegesen jobb adottságokkal
rendelkezik. Ezeknek a gyermekeknek a képességei csak akkor fejlődhetnek
megfelelő ütemben, ha az adottságuknak megfelelő szintű feladatok elé állítjuk
őket. Csak így érhetjük el, hogy ezek a tehetségek ne kallódjanak el, és később
is pozitívan kötődjenek a matematikához. A feladatgyűjtemény segítségével ezt a
nevelési feladatot oldhatjuk meg. A fejezetcímek: 1. Figyelj! Gondolkozz!; 2.
Számoljunk 5-ig; 3. Számoljunk 10-ig; 4. Számoljunk 20-ig; 5. Számoljunk 100-ig;
6. Geometriai játékok; 7. Hányféleképpen? Mint láttuk, a fejezetek követik az
iskolai tananyag építkezését első osztály év elejétől második osztály év végéig,
továbbá a matematikai tartalom szerint is tagolódnak. Ezért a feladatok
feldolgozása - elsősorban tehetséggondozás céljából - jól beépíthető a
differenciáltan szervezett gyakorlóórák menetébe. A feladatgyűjtemény
feladatsorai átlagos nehézségű feladatokkal kezdődnek, és fokozatosan nehezedő,
egyre összetettebb feladatokkal folytatódnak, így alkalmasak az indirekt,
illetve a direkt differenciálásra egyaránt. A feladatok szövege, tipográfiai
megoldása olyan, hogy a tehetséges tanulók egy-egy mintafeladat közös megoldása
után önállóan is képesek boldogulni a feladat megoldásával, ezért ők (döntően)
egyéni munkában is megoldhatják a feladatot.