Magyarok Moldvában Farkas Gábor számos kötetben foglalkozott már
irodalomesztétikai, művelődéstörténeti, társadalomtudományos szempontból is a
határon túli, köztük az erdélyi, moldvai, csángómagyar kultúrával,
történelemmel, irodalommal. A legtöbb szakterületet átfogva igyekezett már eddig
is feltárni és a moldvai, csángómagyar kultúrát teljes vertikumában elemezni,
bemutatni: vagyis a nyelvi-nyelvészeti, historiográfiai, demográfiai,
szociológiai, néprajzi, etnográfiai, nép- és magasművészeti, költészet- és
lírakritikai, széptani szempontok egyidejű és sokoldalú alkalmazásával. Most e
hányatott és sorvadó népcsoport főként egyház- és vallástörténeti,
ekkléziasztikai és irodalomtörténeti hagyományainak az összefoglaló
értelmezésére vállalkozik. Összmagyar nemzeti-önismereti és kultúrafenntartó
törekvések szempontjából és érdekében is döntően fontos, hogy a magyarság eme
szórványhelyzetbe taszított részéről, töredékéről minél auten?tikusabb képet
kapjunk. Az eddigi kutatások természetesen bőséges eredményekkel szolgáltak már
kitűnő erdélyi és anyaországbeli tudósaink jóvoltából, de Farkas Gábor igényes
gondolati, intellektuális, mondhatni poétikai érzékenysége, párosulva rendkívüli
egyháztörténeti erudíció?jával és hivatástudatával ? s az egyes legkiválóbb
alkotók és történelmi személyiségek pályáját árnyalatosan megrajzoló
témaszeretetével ? kétségtelenül biztosítja e gazdag tanulmánygyűjteményének
impozáns értékét és lelki-szellemi szükségességét. Bertha Zoltán