A női test alakváltozatai 1880-1945 A második világháborút megelőző hatvanöt év
döntő hatással volt a női testkultúrára. A folyamat egyik csúcspontját az
1920-as évek jelentették, amikor a női sziluett teljesen átalakult, és
megszületett a mai értelemben vett modern női test. A fűzőviselés évszázados
divatja után egyszerre csak láthatóvá vált a láb, sőt a comb is, divatba jött a
rövid bubifrizura és a fogyókúra. A nők ismerkedni kezdtek a modern fehérneműk
típusaival, és megjelentek a strandokon, ahol szigorú fürdőruha-viseletben
ugyan, de már a vízbe is bemerészkedhettek. Népszerűvé vált körükben a sport,
ajkukon megjelent a rúzs, a merészebbek körmén pedig vörös körömlakk virított.
Czingel Szilvia új könyvében azt vizsgálja, hogy az 1880-1945 közötti időszakban
lezajló óriási társadalmi és kulturális változások - mint a két világháború, a
nők tömeges munkába állása, a fokozódó iparosodás, a szecesszió vagy épp a
jazzkorszak - hogyan hatottak a női testkultúrára. A korszakban a nők egyszerre
ütköztek falakba és megengedő gesztusokba, amelynek következtében valódi
testőrület bontakozott ki. Mindehhez hozzájárultak azok az elementáris hatással
bíró női szépségversenyek is, amelyeknek győztesei követendő mintává váltak a
fiatal lányok tömegei számára. A női test alakváltozatai megmutatja, hogyan
született meg a modern női szépségeszmény, az ideális test, és miképpen
alakultak ki azok az elvárások és kihívások, amelyeknek a mai nők is igyekeznek
megfelelni. Czingel Szilvia néprajzkutató-kultúrantropológus, tizennégy évig
volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve jelent meg a vallásnéprajzi
témájú Ünnepek és hétköznapok - Zsidó vallásnéprajz a Kárpát-medencében és az
oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, melyet a holokauszt
alatt, az ausztriai lichtenwörthi táborba deportált magyar nők írtak. A
történetet a Gólem Színház színpadra állította, és ma is nagy sikerrel játsszák.
Jelenleg storytelling kurzusokat és városi sétákat tart Budapest intim
hétköznapjairól