Hermeneutika és demokrácia ? Tanulmányok Fehér M. István tiszteletére A
demokráciával kapcsolatos kérdések, az annak gyakorlatát illető vélemények
mindennapos beszélgetéseink szerves részét képezik. Érintettsége jogán ?
bizonyos értelemben ? mindenki ?ért hozzájuk?. A ?hermeneutika? kifejezés
viszont, mely hagyományosan a szövegértelmezés tudományaként volt ismert,
jellemzően csak szűk szakmai körökben használatos. Mindazonáltal e diszciplína a
20. század során új jelentőségre tett szert, elsősorban Martin Heidegger és
tanítványa, Hans-Georg Gadamer munkásságának köszönhetően. Az új emberkép
szerint, mely e szerzőknél kirajzolódik, az emberi ?ittlétet? mindenekelőtt
halandósága, végessége, időisége, s az ezen időiségben számára felnyíló
mindenkori létértelem tünteti ki a létezők körében. Innen tekintve az ember
minden világviszonyulásában értelmező, megértő, vagy éppen e megértésben
kudarcot valló lénynek bizonyul ? ezzel pedig a hermeneutika magában az emberi
egzisztálás dimenziójában ver gyökeret, e dimenzió tekintetében tesz szert
egyetemes jelentőségre. Állampolgári mivoltunkban, s társadalmi érintkezéseink
során tehát mindannyian érdekeltek vagyunk a demokrácia kérdéseiben. Megértő,
értelmező módon viszont már mindig is érintettek vagyunk tulajdon létünkben,
egzisztenciánkban. Mi rejlik azonban abban a viszonyban, mely e két elemi
érintettségünk közt vélhetően fennáll? Hogy tehát az interpretáció tudományaként
értett hermeneutika miként hozható összefüggésbe a demokrácia kérdéseivel,
miként tehet az szert a politikai-társadalmi rendet illető, mégpedig közel sem
marginális, hanem bizonyos tekintetben nagyon is alapvető jelentőségre ?
elsősorban ezeket a kérdéseket igyekeztünk körbejárni ama 2010-ben, Miskolcon
megrendezett konferencia keretében, melynek előadásait itt ? szerkesztett,
alkalmanként kibővített változatban ? a Tisztelt Olvasó figyelmébe ajánljuk.