Hogyan legyünk konzervatívok Sir Roger Scruton (1944-2020) angol konzervatív
filozófus és esztéta. 1962-től a Cambridge-i Egyetemen tanult filozófiát,
1972-ben ott doktorált. 1968-ban Párizsban szemtanúja volt a párizsi
diáklázadásoknak, elmondása szerint ekkor ragadta magával először a politikai
düh: Hirtelen ráébredtem, hogy a másik oldalon állok. Kétféle konzervativizmus
van, az egyik metafizikus, a másik empirikus. Az első a szent dolgokban való
hiten alapul, és azon a vágyon, hogy ne hagyjuk ezeket profanizálni. [...]
Empirikus megnyilvánulásában a konzervativizmus speciálisan újkori jelenség,
reakció a reformáció és a felvilágosodás által megindított, nagyszabású
átalakulásra. [...] A konzervativizmus olyan érzésből ered, amelyet minden
felnőtt ember ismerhet: abból az érzésből, hogy a jó dolgokat könnyen
megsemmisíthetik, de nem könnyű azokat létrehozni. Ez különösen igaz azokra a jó
dolgokra, melyeket kollektív birtokként élvezünk: a békére, szabadságra,
törvényre, előzékenységre, közösségi szellemre, a tulajdon és a családi élet
biztonságára, mindarra, amely mások együttműködésén alapul, s egyedül semmiképp
sem lehet megszerezni. E dolgok gyorsan, könnyen és vígan megsemmisíthetők,
létrehozásuk viszont lassú, fáradságos és unalmas. Ez a 20. század egyik
tanulsága.