Más bolygó A Más bolygó egy nemzedék regénye: a nemzedéké, amelynek nemcsak az
illúziói, de identitása is köddé vált. A Más bolygó a szív regénye: a szívé,
amely konokul keresi a szerelmet a testen túl. A Más bolygó Kelet-Európa
regénye: azé a Kelet-Európáé, amely Nyugattá akart válni, de az örök
kelet-európai jelenben él. A Más bolygó az utazás regénye - párhuzamos
roadmovie, amelyben, valahol mélyen, még ott dobog Kerouac szíve. A Más bolygó
cinikus és kegyetlen regény: mintha egy magyar Bret Easton Ellis írta volna, ha
Ellis lehetne magyar. A Más bolygó a kapitalizmus regénye - a gyönyörűséges,
csábító kapitalizmusé, melyről örökre lekéstünk. A Más bolygó a tulajdonságok
nélküli ember regénye, az örök alakváltó regénye. A Más bolygó az
identitástalanság regénye, a semmilyenség regénye, a szakadatlan útkeresés
regénye. A Más bolygó a Föld regénye, amely egyre lassabban forog. Mintha a nyúl
üregébe, úgy utazunk kétszer Hegyeshalmon túlra, előbb a felnőtté válás
küszöbén, a rendszerváltás hajnalán, amikor a stoppos road-történet még
varázslatos, kenderfüstös társaskaland, majd húsz évvel később újra, amikor
kívül-belül kietlen tájon menekül Wunder, az elbeszélő korhős. Fabricius Gábor
Más bolygó című melankolikus disztópiájában a napfényes, csillogó, szabad
európai táj besötétedik, és vészjósló homály borítja be Budapestet és
Kelet-Európát. Nincsenek célok, csak az út a fontos, Nyugatra, múltba, jövőbe.