Az aranycsapat története ?Újságíró: Mr. Rous, véleménye szerint ki volt a
magyarok legjobbja? Rous: Az egész csapat. Újságíró: És az angoloké? Rous: A
mérkőzés előtti zenekar.? 1953. november 25-én a magyar labdarúgó válogatott az
évszázad mérkőzésén 6:3-ra legyőzte az angolokat. David Bailey könyve ezzel a
meccsel kezdődik: a Vasfüggönyön túlról jött mágikus magyarok nemcsak játékukkal
nyűgözték le a zsúfolásig megtelt Wembley stadion közönségét, hanem egészen
modern szerelésükkel is. Mintha a múlt és a jövő találkozott volna. És sok angol
szurkoló akkor úgy érezte, nem lehet annyira rossz az a kommunista ország,
amelynek ilyen ragyogó futballistái vannak. A Magyarországon élő David Bailey
több mint tíz évvel ezelőtt határozta el, hogy megírja az Aranycsapat
történetét: meg akarta érteni, hogy ebben az országban - amely immár az otthona,
s ahol futballrajongóként be kell érnie a gyengécske mai magyar focival - az
ötvenes években hogyan bukkanhattak fel egyszer csak káprázatosan tehetséges
focisták tucatjai. Mi a titka az Aranycsapatnak? David Bailey könyve a legjobb
angol történetíró hagyományok szellemében egyszerre precíz és olvasmányos és a
kényes kérdések vagy furcsa ellentmondások feltárásától sem riad vissza. Leírja
az akkori Magyarország, a Rákosi-diktatúra minden szörnyűségét, és azt is, hogy
az Aranycsapat tagjai, akik közül jó páran köztudottan gyűlölték az új
rendszert, hogyan tudtak együtt élni vele - és óriási sikereket aratni nemcsak a
maguk és a magyar futballszurkolók, hanem a politikai vezetés számára is. Sok
nagyszerű könyv jelent már meg az Aranycsapatról, de David Bailey-é az első
olyan, amely ezt a történetet a maga minden ellentmondásával, furcsaságával, a
politika és a sport összefonódásait is vizsgálva, az elejétől a végéig,
regényesen elmeséli nekünk