Keményebb, mint a gyémánt Hiánypótló gyűjtemény a legendás magyar asszonyokról.
- Karády Anna Nők, akik szebbé, jobbá tették a világot. - Pap Éva Árnyékban éles
fény vagy, és ékes árnyék a fényben... - írta Radnóti Miklós feleségének,
Gyarmati Fanninak a neki szóló versben. A nőnek, aki nemcsak a társa, hanem
szellemi partnere is volt - és aki később, élete végéig viselte a költő halála
után rázuhant terheket, és gondozta hagyatékát, emlékét. Sokan voltak a magyar
történelemben olyan nők, akiket nem egy férfi határozott meg, hanem akik a maguk
jogán igyekeztek vagy tudtak azzá lenni, akik szerettek volna. Olyan időkben is,
amikor ez nem volt könnyű és magától értetődő. Nők, akikről legtöbben azt sem
tudják, hogy léteztek. Mert tudjuk-e, hogy I. (Nagy) Lajos királyunk édesanyja,
?okietek Erzsébet élete végéig fia társuralkodója volt? Hogy anyja, Szilágyi
Erzsébet támogatása nélkül Mátyás soha nem lehetett volna király? Hogy Kazinczy
Ferenc felesége, Török Sophie indította be a modern magyar irodalmi életet? Hogy
Szendrey Júlia tehetséges író-költő volt, és nem számításból dobta el az özvegyi
fátylat? Hogy Weöres Sándor egyik legismertebb gyerekverse nem gyerek-, hanem
szerelmes vers, amit a magyar hospice-mozgalmat életre hívó pszichológusnak,
Polcz Alaine-nek írt? Soós Tibor nagy sikerű Árnyékból a fényre című
képeskönyvének párját tartja kezében az olvasó. Olyan magyar nők történetét,
akik nemzetközi társaikhoz hasonlóan nem akartak a férfiak által meghatározott
keretek között élni, hanem a maguk útját szerették volna járni. Volt, akinek
sikerült, volt, akinek nem. Volt, akit csak az utókor ismert el. Sorsuk azonban
példamutató a mai nők - és férfiak - számára is.