Erdei vadak A szélhámos is ember. Lehet neki is hasfájása, életközepi válsága,
nyugtalanító kérdései, szerelmi búja, szélsőséges vágyai. Ö is, akárcsak bárki
más, szüntelenül szorong, ritkán önfeledt. Szélhámosunk életében három nagy
sorshullámzás figyelhető meg, ezek a vonalak párhuzamosan haladnak, esetleg
keresztezik egymást vagy éppen fedésbe kerülnek, s ezzel interferenciát
létrehozva egyre sebesebben haladnak a bizonytalan jövőbe. 1. A szélhámos
édesapjának mentális állapota aggasztóan romlik, ritka pillanatokban tisztul
csak ki elméje. 2. Élettársa az elköltözésben látja a problémás kapcsolatból
kivezető utat, azonban úgy megy, mintha jönne. 3. Munkahelyén baljós változások
kezdődnek. Eme krízishalmaz túlélésére a szélhámost a megalázkodás, az
alakoskodás vagy éppen az agresszivitás szerepeiben láthatjuk fellépni, a végére
kiderül, milyen sikerrel. A fentiekből sejthető, hogy nem éppen békés, derűs,
szelíd, lelki harmóniát sugárzó események sorát tárjuk az olvasó elé, azonban a
látszat talán csal. Teljes bizonyossággal nem zárhatjuk ki a lehetőséget, hogy
végül a vihar lecsendesül, és életét, mint egy vadvirágos erdei tisztást
elárasztja a napfény. (De erre azért ne vegyen mérget az olvasó!)