Karma jóga Az emberiség célja a megismerés, az egyedüli eszme, melyet a kelet
filozófiája nekünk javasol. Az ember célja nem az élvezet, hanem a megismerés.
Az élvezet, az öröm, véges dolgok; tévedés lenne feltételezni tehát, hogy az
élvezet lenne a célunk. Minden, bennünket itt a földön megszomorító bajnak oka,
hogy az emberek értelmetlen-ostobán az élvezetekben látják a követendő célt.
Bizonyos idő elmúltával az embernek rá kell jönnie, hogy nem a szerencse felé
kell törekedni, hanem a megismerés felé; felfedezni, hogy az élvezet és a
fájdalom egyformán nagy tanítómester, s a rossz épp úgy képes nevelni, mint a
jó. A lélekben lejátszódó örömök és fájdalmak mértékük szerint különböző
benyomásokat hagynak hátra. Ezen benyomások kombinációjának eredője az, amit egy
ember karakterének nevezünk. Vegyük bármely ember karakterét; nem fogunk mást
találni benne, mint hajlamainak megnyilvánulásait, lelki benyomásainak
összehatását; látni fogjuk, hogy az öröm és fájdalom egyenlő mértékben járul
hozzá jelleme kialakításához. A jellem kialakításában a jó és rossz egyenrangú
szerepet játszanak és bizonyos esetekben a fájdalom nagyobb mesternek bizonyul
az örömnél. Ha tanulmányozzuk a világ legnemesebb jellemeit, az esetek igen nagy
többségében azt mondhatjuk, hogy a fájdalomnak nagyobb mesternek bizonyul az
örömnél. Ha tanulmányozzuk a világ legnemesebb jellemeit, az esetekben a
fájdalom nagyobb mesternek bizonyul az örömnél. Ha tanulmányozzuk a világ
legnemesebb jellemeit, az esetek igen nagy többségében azt mondhatjuk, hogy a
fájdalomnak nagyobb szerepe volt karakterük kialakításában, mint az örömnek, a
nyomornak inkább, mint a gazdaságnak; látni fogjuk, hogy inkább s sorscsapások
táplálják a belső tüzet, mint a sikerek