Baumhorn Lipót Baumhorn Lipót (1860?1932) a zsinagógaspecialisták
legtermékenyebb képviselője volt Európában: 26 zsinagógát tervezett a Történelmi
Magyarország területén, melyek közül 22 fel is épült. Pályája kezdetén lerótta
tiszteletét elődei előtt keleties és historizáló alkotásaival, és a német
alaprajzi- és kupolatípus adaptálásával megalkotta sajátos szerkezeti
prototípusát. A századforduló csúcsműve Szeged neológ zsinagógája volt, melynek
épu¨letornamentikája beszédes szimbolizmust rejt. Önálló, a magyaros szecessziót
a modern funkcionalitással ötvöző stílusára ezt követően talált rá a ceglédi, az
újvidéki és a Budapest Dózsa György úti zsinagógák tervezésekor. Az első
világháború után a korszerű épu¨letszerkezetet többnyire klasszicizáló köntösbe
bújtatta, melynek továbbra is szerves részét képezte az orientalizálás. A műfaj
hattyúdala a gyöngyösi zsinagóga volt 1930 köru¨l, mely utoljára megidézte a
közösségek századfordulós virágzását. Világi épületeivel együtt életműve közel
90 alkotásból áll; a főváros mellett Szegeden, Temesváron és Újvidéken
székházak, lakó- és bérpaloták fémjelzik nevét.