Az Árpád páholy története 1870-1895 Tinéktek ajánlom művemet, fogadjátok azt a
szabadkőműves tárgyilagosságával és jóindulatával. Nem törekedtem a krónikaíró
dicsőségére. Élni akartam jogommal s ítéltem az események felett legjobb
meggyőződésem szerint. Őszinteségemben nem korlátoz az a tudatom, hogy nincs
talizmánom tévedések ellenében. Olvasgatásaim közben megelevenült előttem
páholyunk 25 éves múltja, képzeletem világában láttam magam előtt elvonulni
azokat, kiktől mai nemzedékünk a régi tradíciókat átvette. Felhevültem a
lelkesedés tüzénél, fáztam a közönyösség hidegétől, eltűnődtem a magasra törő
vágyak láttára s elszomorodtam a tehetetlen küszködés káoszától. E képeket
akarom feltárni előttetek kedves testvéreim! Szépek azok és felemelők, nem
tökéletességeikkel, de mert kifejezésre jut bennük minden időben: az igaz, szép
és nemes felé való törekvés.