A tarcali káplán sírhantja ?Úr Jézusom, engedd, hogy ezen bajoknak egykor igazi
orvosa lehessek, s ezekbe a sokat szenvedett, agyongyötört, téves úton vezetett
embertársaimnak lelkébe minél több örömet, boldogságot, vigaszt, szeretetet,
megelégedést, reményt önthessek, s Tehozzád elvezethessem őket, ahol mindannyian
megtaláljuk azt, ami után vágyódunk, törekszünk, küzdünk és szenvedünk: az örök
életet!? ? írja még 1945-ös malenkij robotra történő elhurcolása előtt
szemináriumi naplójába Szerednyei János, a későbbi tarcali káplán. Kérése ?
mondhatni ? teljesült, hiszen a kötetben olvasható visszaemlékezések alapján
Szerednyei mindezen szerepeket be is töltötte a lágeréletsorán. ?János a zálog,
a megváltó rabságunkban? ? írta a temetést követően naplójába a lágerből később
visszatérő H. Örkényi Ilona. A kötet nemcsak Szerednyei János életének és hősies
áldozatvállalásánakállít emléket, hanem azon elhurcoltaknak is, akik a 20.
század kényszermunkatáborai?ban lelték halálukat.