Villa Abbázia 1911, Budapest. Erőss Ada kisírt szemmel lép az oltárhoz, hogy
hűségesküt tegyen a nála harminc évvel idősebb lókereskedőnek, akit egyetlen
porcikája sem kíván. A nagypolgári család a tönk szélére került, és ha Ada apja
nem kapja meg a neki ígért kölcsönt a kérőtől, végleg elszegényednek. Adának
azonban minden vágya, hogy orvosnak tanulhasson, és szándékától sem apja
zsarnoki szigora, sem a férfiak uralta világ nem képes eltántorítani. A díszes
menyegző kínos botrányba fullad, mivel a lány nem hajlandó apja akaratának
engedelmeskedni. A családot a sajtó meghurcolja, és a lánynak el kell hagynia
otthonát. Adát hisztériásnak nyilvánítják, és egy abbáziai szanatóriumba
száműzik, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy ott tehetős férjet fogjon
magának, mert örökségre immár nem számíthat. Az Adria tengermelléke fénykorát
éli. Az üdülőhely luxusszállodáit fejedelmek és előkelőségek, híres művészek és
hamiskártyás bohémek látogatják, sétányainak babérillatú ligetei szerelmek és
szakítások állandó színtere. A szanatórium szűk szobáiból nézve mindez csupán
álom, a katonás napirend megtörni látszik a különc természetű lányt, ám feltűnik
két újdonsült barátnő és két nem mindennapi udvarló is, így Ada kénytelen
szembesülni az elhazudott múlttal, hiszen addig senki mellett nincs maradása,
amíg le nem vetkőzi a családi titkok és nemzedéki örökségek béklyóját.