Annától Annáig Minden család egy regény, de csak néhány családból lesz valóban
regény. Most ennek a ritka pillanatnak vagyunk tanúi, Völgyi Lajos előző
könyvének központjában Májbro állt, a disszidens báty, aki a langymeleg
Kádár-korszak helyett a napfényes Ausztráliát választja. Most ennek a családnak
minden további tagját megismerjük, mondhatnám, apraja-nagyját. A faluról érkező
anyukát, Annát, aki előbb egy híres író cselédje lesz, majd rövid időre
Moszkvába kerül. A focibuzi öcsit, aki a nyár fővárosában találja meg a
számítását. Májbro lányát, akit Münchenig repít a karrierje. De ők csak a
főalakok, a nagyja, mellettük a család számos mellékszereplője felbukkan, ők az
apraja. A díszletek meglehetősen színesek: az ötvenes évek Szovjetuniójától a
szocialista Balatonig, Ausztráliától Németországig. Zakatol velünk a családvonat
a Rákosi-korszaktól a gulyáskommunizmuson át a rendszerváltás utáni időkig,
szinte napjainkig, amikor is egy újabb Anna bukkan fel - Annától Annáig tart a
történet. A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a
maga módján az - kezdi Tolsztoj az Anna Kareninát. Hogy Májbro családja boldog
vagy boldogtalan, azt nem tudnám megmondani, de hogy a maga módján az, ez
kétségtelen. Cserna-Szabó András