Filozófia, történet, értelmezés IV. kötet A hermeneutika - a szövegek
értelmezésének s általában a megértésnek, az interpretációnak a tudománya -
Martin Heideggernek és tanítványának, Hans-Georg Gadamernek köszönhetően a XX.
század második felére a filozófia egyik központi ágává, a jelenkor egyik
mértékadó filozófiai irányzatává vált. A hermeneutikai reflexió diffúz,
szerteágazó jelenlétre tett szert, mely áthatja a filozófiai és humán tudományi
munkálkodás legkülönbözőbb területeit és ágait. Az ember olyan lényként jelenik
itt meg, aki önmagát és világát születésétől a haláláig - így vagy úgy, de -
megérti, értelmezi. A hermeneutika a társadalmi együttlét, a közösségi lét
számára is fontos tanulságokat rejt magában, s nem lebecsülendő politikai
jelentőséggel rendelkezik. Jelen tanulmánygyűjtemény a szerző javarészt két
évtized alatt született - itthon és külföldön megjelent - hermeneutikai
írásaiból közöl válogatást. A gyűjtemény ezen negyedik és utolsó kötete a
XIX-XX. század filozófiatörténetének csomópontjaira és kiemelkedő szerzőire
(német idealizmus, Kierkegaard, Nietzsche, Lukács) vonatkozó - hermeneutikai
eszközöket és belátásokat mozgósító - vizsgálódásokat tartalmaz, melyek kitérnek
filozófia és korkritika, filozófia és jelenkor kapcsolatainak kérdéseire is.