Opera OPERA-sorozatunk negyedik darabjában, amelyben az operák szövegkönyvei
mind a világ meséiből készültek, az orvos-író Winkler Gábor harminc operát
ismertet a már jól ismert szerkezetben. A cselekmény leírása után ír az opera
keletkezésének történetéről, elemzi a szövegkönyv alapjául szolgáló mese
forrásait, és bemutatja a zenemű utóéletét, beleértve természetesen a
magyarországi bemutatókat. Nemcsak tündérek, sellők, hercegek szerepelnek
ezekben az operákban, hanem Az ezeregyéjszaka történeteiből ismert kalifák,
kádik, arab kereskedők és rablók, ravasz feleségek, persze Csipkerózsika
(Humperdinck és Respighi), Hamupipőke (Rossini és Massenet), Holle anyó, Jancsi
és Juliska, beszélő, zenélő és jósoló állatok, kívánságokat teljesítő hal, az
okos lány, a disznópásztor herceg, a bűvös vadász és még Pomádé király is. Van
olyan történet, amelynek kétféle véget írtak: egy szerencsés boldogat, és egy
szomorút is... Volt opera, amelyiknek elveszett a kottája, és csaknem 150 év
után próbálták rekonstruálni.. Talán meglepő, de a Kékszakállú herceg várának is
mese a háttere. A kötet végén táblázatban foglalta össze a szerző a négy
OPERA-kötetben bemutatott 111 művet, a premierek időrendi sorrendjében,
útmutatóként ahhoz, hogy melyik operát melyik kötetben kell keresni.