Sztálin életének utolsó hónapjaiig, az 1953-as orvosperig dolgozta fel a
Szovjetunió történelmét Akszjonov Moszkvai történet című nagyregényében. S most
újra itt vagyunk, az ötvenes évek elején, ebben az eleinte idillinek tűnő
világban, ahol egyre-másra épülnek a ?magaskák, a rendszer életerejét tükröző,
barokkosan díszített gigantikus épületek. Az egyik ilyen felhőkarcolóban lakik
Glikerija Novotkannaja, a szépséges egyetemista lány és sportolónő, és
vőlegénye, Kirill Szmelcsakov hatszoros Sztálin-díjas költő. Romantikus szerelmi
történetük egyszer csak váratlan fordulatot vesz, amikor Glikerija szerelemre
gyúl a rejtélyes Mokkinakki iránt, aki talán a Szovjetunió Hőse, de az is lehet,
hogy az ellensége... Mert a Szovjetuniót újból ádáz ellenségek fenyegetik, és
Sztálin meg van győződve róla, hogy Szmelcsakov az egyetlen, akire mindig
számíthat, ezért esténként olykor felhívja telefonon a költőt, hogy vele
beszélgetve - s közben konyakozva - próbálja elhessegetni nyomasztó rémálmait,
melyek főszereplői Joszip Broz Tito katonái. Aztán megkezdődik az őrült kalandok
sorozata, amikor a Moszkvában titokban összegyűlt délszláv erők valóban
megostromolják Sztálin dácsáját... A 2009-ben elhunyt Akszjonov egyik utolsó
regénye fergeteges történelmi bohózat, a sztálini Szovjetunió meghökkentő
paródiája. A szerző dús fantáziával és leleményes nyelvezettel megteremt egy sor
történelmi legendát, amelyek a korabeli Moszkvában keringő híreszteléseken és
hiedelmeken alapulnak, s a mitikusán felnagyított és túlszínezett alakokban
kirajzolódik a háború utáni új nemzedék ellentmondásos érzelmi viszonya a kor és
Sztálin iránt.