Holnap a déli gőzhajóval érkezem Ennek a kötetnek a tanulmányai és szövegei nem
egyetlen elképzelt olvasó számára íródtak. Fókuszukban Johannes Brahms és a 19.
századi magyar - s különösen a fővárosi - zenei élet és annak prominens alakjai
állnak. A Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Egressy Béni fémjelezte időszak
(intézmény)történeti, politikai, közéleti és kritikai viszonyait, a
koncertszervezés protokolláris és praktikus megfontolásait ugyanúgy megismerteti
az érdeklődővel, miként a Brahms személyes jelenlétében szervezett hangversenyek
sajtóvisszhangját, vagy bemutatja a német mester magyarországi inspirációjának
forrásait, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc zenei emlékképeinek
lenyomatát őrző magyar kottatárát. Az Appendix, a Gesellschaft der Musikfreunde
bécsi Brahms-hagyatékában megtalálható hungarica zeneműnyomtatványok kritikai
forrásvizsgálattal összeállított lajstroma a kutatók számára is alapvető
fontosságú lehet, míg a Bartalus István és Mátray-Róthkrepf Gábor portréját
megrajzoló fejezetek, vagy a Szózat identitásteremtő hatását a Zenészeti Lapok
beszámolóin keresztül végigtallózó esszék a korabeli magyar szellemi élet
válaszútjain nyújtanak az olvasó számára izgalmas kalandozást. Mi hát akkor az,
ami összeköti e kötet szertefutó és más-más hangot megütő írásait? A magyar
zenekultúra iránt érzett szenvedély és szeretet.