Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az
író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és
az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s
végigbeszélgetik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádló lesz:
egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a
feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi
gyengeség okozta: a világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek
megrendülését is jelenti.