Vincent a dobozra nézett, majd a távozó házaspárra, rágyújtott egy Salemre, s
két nagyot szippantott belőle. Lassan ingatta a fejét, és a cigit beszorította a
szaxofon egyik billentyűje alá. A szájához emelte a hangszert, majd elvette, és
odaszólt a tömegnek: - Vaughn Rhomemek és a fekete nőnek. Egy kis Charlie Parker
következik. Vaughn Rhomer nem tudta, ki lehet az a Charlie Parker. A fekete nő
láthatóan ismerte a dallamot, mert kettőt tapsolt, amikor Ariendo Vincent
megemlítette, mit fog játszani, és a táskájában kotorászott. Drága, fényes,
kanárisárga vászonruhát viselt. A szoknya éppen a térde föltat végződött, hátul
kicsit felsliccelték. Vaughn akkor vette észre, amikor a nő kiment a mosdóba. A
kabátja lefelé bővült, egy díszes, fehér gomb fogta csak össze. A kabát hátulja
redőzött volt, a vállain sújtás díszítette. Már a látvány is örömmel töltötte el
az iowai Otter Fallsból jött Vaughn Rhomert. De a nő kalapja - istenem, gondolta
Vaughn, miért nem viselnek a nők még mindig ilyen kalapokat, miért nem tűrik be
alá a hajukat, ahogy ez a nő? A kalap finom, sárga szalmából készült, pontosan
olyan színű volt, mint a nő ruhája, apró teteje mellett széles karimáját hátul
organzafodrok díszítették. A karimájához fehér selyemszalagot tűzött, amely
illett az asztalon heverő fehér kesztyűhöz és a fehér táskához. Kicsit
előrehúzta a kalapot, ettől kissé finoman érdektelennek tűnt.