242-es ügynökök pedig vannak. Vagy csak voltak? Bolgár György könyve
ügynökregény, kémregény, ugyanakkor játék is - Shakespeare-rel. A Hamlet mindig
is izgatta a szerzőt. Nem véletlenül, hiszen olyan alapdráma, amelyet a későbbi
korok írói és színházai rendszeresen átértelmeznek, és a legnagyobb görög
tragédiákhoz hasonlóan folyton újra is írnak. Bolgár is újraértelmezi a
történetet, s azt találja ki, hogy az egész dráma a norvég megszállók és
Horatio, a 242-es ügynök politikai intrikája volt. Az olvasó remek és a mára is
érvényes politikai szatírát kap kézbe, melyben a legképtelenebb ötletek alapja
is meglelhető Shakespeare-nél - az egész akár így is történhetett volna. Mint
egy krimi, amelynek végén a detektív fellebbenti a fátylat a titkos indítékokról
és az elkövetés módjairól. És mint egy ügynöksztori, amelyet át- meg átsző a
legújabb kor történelmi tapasztalata, politikai gondolkodása, a modern hatalmi
manipulációk sora. Csupa ötlet és humor, mégis mélységesen elgondolkodtató...