Louis Armstrong neve fogalom - őt nem kell bemutatni a magyar közönségnek. De
bizonyára sokaknak ismerős a kiváló belga költő, Robert Goffin neve is; 1972-ben
a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent A költészet Ariadné-fonala című, nagy
sikerű kötetét maga dedikálta Budapesten. Armstrongról írott regényes életrajza
magával ragadó, lebilincselően érdekes olvasmány. Goffin a második világháború
idején, az Egyesült Államokban töltött emigrációs éveiben írta, mint Armstrong
jóbarátja, az adatokat maga a hős szolgáltatta. A zseniális dzsessztrombitás
élete valóban regénybe illő: a legmélyebb. Legsötétebb New Orleans-i néger
nyomorúságból és elnyomatottságból, a prostituáltak, a javítóintézet világából
ívelt a világhírig. Útját iszonyú nélkülözések, megaláztatások, csalódások,
forró sikerek, izgalmak, lángoló szerelmek és véres féltékenységi drámák
tarkították. Armstrong maga így nyilatkozott Goffinról: ... igaz barátja lett
fajtánknak, elsőként az európaiak közül. Arról írt..., hogy a dzsessz egymaga
többet lendített a négerek ügyén, mint az Egyesült Államok összes törvénye
együttvéve... Robert Goffin mindig is a négerek nagy költője marad... Goffin az
én emberem.