Kötetünk Krúdy Gyula hat regényét tartalmazza, a művek 1923 és 1926 között
keletkeztek. A következő írás gyermekkori emlék, abból a hosszú, sárgára
meszelt, földszintes házból, amelynek kapubejárata felett mezítelen kardot tartó
kéz volt, alatt pedig fekete betűkkel ez volt írva: Ügyvédi iroda. - kezdi a
Repülj, fecském! című, Józsa Andrisról, a Nyírség híres-nevezetes úri
betyárjáról szóló regényét Krúdy. A sárgára meszelt ház nagyapja, a nagykállói
megyei főügyész birodalma, s a történet a múlt század hatvanas éveiből való,
azokból az időkből, amikor nemcsak a szabadságvágy, de gyakran a szerelmi bánat
is betyárrá tette a férfiakat - leginkáb az úri származású fiatalembereket,
akiknek a nagykállói megyeháza börtönében külön lakosztályuk is volt, az úri
betyárok vendégfogadója. 1923-ban Krúdy még egy betyárregényt írt. A Rózsa
Sándor, a betyárok csillaga Magyarország történetében hiteles életrajz - ahogy a
szerző maga nevezi könyvét. A legendás ponyvahősből új Rózsa Sándort teremtett,
aki egyre nagyobb bűnökbe hajszolt parasztlegény, útonálló és a szabadságharc
katonája, igazságosztó népi hős és haramia, börtöntöltelék egyszemélyben, s
akinek élete végén egyetlen nagy álma, hogy a csendbiztosok, a rangos emberek
közé emeljék. A Nyírség zsongító-álmosító hangulatát idézi Az utolsó gavallér.
Hőse, a szelíd és szolid, választékosan öltöző, az illem- és a párbajkódexek
kiváló ismerője, a valódi úriember a fővárosból, a hírnév elől a vidéki csendbe,
az ismeretlenségbe menekülne, de itt sem talál nyugalmat: megjelenése
felpezsdíti a kisváros életét, a nők bálványa, a férfitársaság középpontja lesz,
de innen is menekülnie kell.... Én szeretem magát, Mária, és ha nem vehetem el
feleségül, akkor meghalok magáért - írja szerelmes levelét a zord atyai
rabságban, a Burgban sínylődő Rudolf trónörökös szíve választottjának, Vecsera
Máriának. A korabeli kedélyeket ugyancsak fölizgató tragikus végű szerelmi
történetet írta meg a Jockey Club című regényében 1925-ben Krúdy, szelíd
iróniával rajzolva a trónörökös alakját. Krúdy történelmi regényeinek sorában
különös színt képvisel A templárius-gyűjteményünk ötödik, 1925-ben keletkezett
regénye. A tatárjárás idején játszódó történetben nyers, már-már naturalisztikus
képekben mutatja be a tatárok által szétzüllesztett országot, a szinte állati
sorban élő, a Bakony rengetegeiben bujkáló, kifosztott, otthontalanná vált
embereket. A Primadonna Pálmay Ilka színészi karrierjének története. A művészé,
aki még családi életének nyugalmát sem kíméli, ha a színpadot kellett miatta
elhagyni. A kötetben közreadott hat mű szövegét Barta András gondozta.