Elterjedés, termesztés, előállítás A kakukkfű illóolajat az ajakosvirágúak
családjába (Lamiaceae) tartozó, a mediterrán vidékeken honos és nálunk is
termesztett kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) alsó, vastagabb, fás szárak nélküli
virágzó hajtásaiból vízgőz-desztillációval nyerik ki, mintegy 1-3%-os hozammal.
Az illóolaj színtelen, halványsárga vagy vöröses színű, illata markáns,
fűszeres, a fenolos alkotórésznek (timolnak) köszönhetően jellegzetes.
Összetétel, minőség Az illóolaj főbb alkotórészei a timol (30-50%) és a
karvakrol (65-70%). Felhasználás A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos
kakukkfű olaja erős antimikrobiális, szagtalanító, bőrvörösítő,
gyulladáscsökkentő, általános erősítő, köhögéscsillapító és a hörgők görcsét
oldó hatású. A kakukkfűolaj alkalmazásának főbb területei: különböző eredetű
légúti-, bőr- és húgyúti fertőzések; köhögéssel járó krónikus légzőszervi
bántalmak, szájüregi gyulladások, emésztőrendszeri panaszok, valamint a
mozgásszervek gyulladással és fájdalommal járó megbetegedései. A bőr gombás vagy
bakteriális eredetű fertőzéseinek kezelésére kivonatok, ecsetelők vagy kenőcsök
formájában használhatók. Légzőszervi megbetegedések esetén inhalálószerek,
légzéskönnyítő hatású gyógyfürdők és - mellkasi bedörzsölők, krémek, ill.
orrkenőcsök egyik fő alkotórészeként használható fel. A szájüregben lezajlódó
kedvezőtlen folyamatok kezelésére ajánlott szájvizek, öblögetőszerek és
ecsetelők egyik lehetséges és hatékony alkotórésze. Reumás és más eredetű,
fájdalommal járó megbetegedések esetén bedörzsölőszerek, masszázs- és
fürdőolajok, illetve krémek értékes hatóanyagaként kerül felhasználásra.
Belsőleg húgyúti fertőzések és emésztésjavító összetételekben hasznosítják
sokoldalú és kedvező hatásait. A kerti kakukkfű illóolaja nem toxikus, a bőrt
közepes mértékben irritálja (főként a nyálkahártyát irritáló tulajdonsága van),
ugyanakkor fényérzékenyítő és fototoxikus hatása nincs.