Titkos világ I-II. ?Minél messzebbre tekintesz vissza ? írta Winston Churchill
?, annál távolabbra látsz előre. Maximája az egyik kulcsa a huszonegyedik
századi terrorelhárítás megértésének. Egy igen hosszú távú perspektíva nagyobb
rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek jövőbeli, terroristák általi
felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni, technikailag nem túl fejlett
terrortámadások rövid távú tapasztalata. (...) Bár a jó hírszerzés csökkenti a
meglepetést, meggátolni nem tudja azt. Néha még a legjobb stratégiai hírszerzés
is csak úgy enged bepillantást a jövőbe, ahogy az Szent Pálnak adatott meg a
menny kapcsán ? tükör által homályosan. A múlt tapasztalatai alapján a
hírszerzési elemzőket éppoly rendszeresen meg fogja lepni a nemzetközi viszonyok
alakulása a huszonegyedik században, ahogy az elődeikkel is történt a
huszadikban. 1914 augusztusában senki nem jósolhatta meg, hogy a háború során
Oroszország Európa legautoritáriusabb monarchiájából átmegy a világ
legforradalmibb rezsimjébe. A nácizmus háborúk közötti győzelme ugyanolyan
megjósolhatatlan volt, mint a bolsevizmus diadala a háborús időkben. Amikor a
német weimari köztársaságba akkreditált korábbi brit nagykövet, Lord D'Abernon
1929-ben publikálta kétkötetes memoárját, mindössze egyetlen utalást tett
Hitlerre, azt is egy lábjegyzetben, ahol megemlíti, hogy 1924-ben hat hónapot
töltött börtönben, ?azután pedig a feledés homályába veszett. Milyen hírrel
tértek vissza Mózes kémei az ígéret földjéről? Miért hittek inkább a jósoknak a
római hadvezérek csata előtt, mint a felderítőiknek? Mekkora szerepe volt az
iszlám térnyerésében Mohamed kémhálózatának? Valóban több spion tartózkodott az
1815-ös bécsi kongresszuson, mint uralkodó és diploma? Mekkora információs
hálózat szükséges egy egész társadalom megfigyeléséhez ? az ősi Indiában, a
19?20. századi Oroszországban, vagy napjaink Kínájában? Christopher Andrew brit
történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban gazdag,
három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő, egyedülálló könyve ?
?a hírszerzés bibliája ? nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de a kémkedés
olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól és napjainkban is időszerű
jelentőségéről is sokat elárul.